Sokkoló olajos környezetszennyezés

Forrás: Gégol. A Föld napja apropójából előkerült sok-sok érvelés azzal kapcsolatban, hogy hogyan tehetjük jobbá a körülöttünk lévő világot. Időnként másoktól várjuk a megoldást, pedig mi magunk egy kis odafigyeléssel és összefogással alkothatunk egy szebb jövőt magunkért és gyermekeinkért.
Ha csak vásárláskor elkalandozunk azon, hogy mennyi idő alatt bomlik le a nylon reklámszatyor, vagy a gyerekjátékból kivett elemet nem csupán egyszerűen a szemétbe dobjuk és ezt még sorolhatnánk, máris tettünk valamit annak érdekében, hogy környezetünk terhe csökkenjen.  Elég csak felhozni azt a példát, hogy milyen rettenetes látványt nyújtanak az olajhulladékkal szennyezett tavak Erdélyben, ahol kéthektárnyi területen több millió köbméternyi olajjal teli tó található.Dólyapuszta és Érábrány területén elterülő  olajjal szennyezett tavak megtisztításához legalább két évtized szükséges. Az ásványi olaj és az olajos hulladék az egyik legveszélyesebb környezetre káros anyag, amely újrahasznosítható az útépítéshez szükséges kátrány gyártásához. A veszélyes hulladék felvásárlása nagyban függ a kőolaj világpiaci árától.  Abban az esetben, ha a kőolaj ára alacsony a bitumen alapú termékek adalékanyagaként hasznosítható fluxáló olaj gyártásához a kitermelő cégek miért is ne vásárolnának a piacról jó minőségű kőolajat. Ezzel sajnos a felgyülemlett használt ipari és gépjárművekből származó olaj ottmarad a műhelyekben, amely elszállítása komoly gondot jelent ezeknek a vállalkozásoknak. A hatóságok az ipari olajat feldolgozó társaságokat termékdíjjal támogatják és szigorú szabályokhoz kötik a veszélyes olajtartalmú anyagokkal való elszámolást. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a magas kőolajár mellett kialakul a piacnak egy szívása a használt olajak átvételére és tisztítására, mentesítve környezetünket a káros szennyeződésektől.

Olajos hulladék